Ez is én

Ez is én vagyok, most utálok mindent és mindenkit.

Ez is én vagyok, a szorongás most rámtekeredik, és lehúz, mindig csak egyre lejjebb, a mélybe.

Néha sikerül feljutnom.

Ez is én vagyok, szertehagyott és elfelejtett dolgok, félig elolvasott könyvek kupacokban.

Rossz napjaim, kiborulásaim, most nem figyelek arra, amit mondok, lazán megsértek akárkit.

Az összes hülye, vagy hülyének tűnő gondolat.

Ez is én vagyok, neked ajándékozom a szívemet, tessék, itt van, díszcsomagolásban, remélem elég  jó lesz.

Ez is én vagyok, lehetetlen lejátszási listák, színház, múzeumok és Wagner minden mennyiségben.

A feszültség, ezernyi apró tűszúrás vájkál a bőrömben.

Utalások könyvekből, amiket senki sem ért, akit szeretnék, hogy értse.

Fura, szarkasztikus, morbid, száraz humor. Hátha valakinek majd bejön.

Ez is én vagyok, Tanár úrnak jelentem, éppen megfulladok.

Egy hete nem alszom normálisan.

Ez is én vagyok, most senki sem érti, hogy mi bajom.